11.fejezet  Új fiú

Reggel felébredtem, nem tudtam mit csináljak.De egyszer csak eszembe jutott valami "Hol van Abe?" kérdeztem legfőképpen magamtól.Elhatároztam hogy megkeresem Macket
és megkérdezem tőle.Bekopogtattam a szemben lévő szoba ajtaján.Mack hangja szólalt meg.
-Ki az?-kérdezte
-Timi.Bejöhetek?-kérdeztem türelmetlenül.
-Jaaa gyere!-mondta. Mack az ágyán kidőlve feküdt egy szál nadrágban.Én paprika vörös fejjel ültem le mellé az ágyra.De ezt Mack nagyon szórakoztatónak találta.
-Aranyos vagy amikor zavarba jössz!-mondta kuncogva.
-Szerinted ki nem jönne zavarba az én helyzetembe?-kérdeztem vöröslő fejjel.Mack erre csak röhögött.
-Na jó én keresek neked egy pólót!-mondtam, de a következő pillanatban Mack visszarántott és az ölébe huppantam.
-Ezt direkt csinálod ugye?-kérdeztem arcomra téve a kezem, hogy takarjam az arcomat.
-Háááát meglehet!-röhögött Mack azzal a tökéletes mosolyával.
-Na jó. azt akartam csak hogy nem láttad valahol Abet?-kérdetem még mindig az ölében ülve.Mack erre elgondolkozott, és így szólt.
-Most hogy mondod régen láttam már.Gyere megkérdezzük a cselédjét.-mondta Mack letéve magáról.Basszus ennek még cselédje is van gondoltam magamban. Gyorsan futottunk egy ajtóhoz.
Ami sokkal díszesebb volt mint a többi.Bekopogtunk és a következő pillanatban egy szemüveges szőke 18 éves fiú lépett ki rajta.

Jó alaposan végig mért, és a következő percben
a hátam mögött termet,hát persze hogy vámpír!Elkezdte piszkálni a hajam én erre pedig megfogtam a kezét és jó erősen megszorítottam.
-Nem ajánlom hogy ezt tovább csináld!- mondtam rideg hangon
-ÓÓ. Egy vámpír, valahonnan sejtettem...-mondta kuncogva.Tudom hogy értette. A szemem hát persze!
-Nyugi Timi!Te  pedig hagyd békén Zack!-mondta jól megnyomva a nevét, Mack.
-Miért te vagy a tulajdonosa?-kérdezte Zack.
-Igen képzeld!-mondta határozottan Mack.
-He?-kérdeztem. Hát ja értelmes vagyok.-Csak úgy közlöm nem egy kupa vagyok!-akadtam ki.
-Milyen kis harcias, ez tetszik!-mondta Zack átkarolva engem.Mack pedig ökölbe szorította a kezét.Óvatosan leszedtem magamról  a kezét, és szembe fordultam vele.
-Mit tudsz Aberől?Már elég régen nem láttuk!-mondtam gyanakodva
-Egy kisebb küldetésen...Pár nap múlva haza jön!-mondta Zack
-Oké csak ennyit akartunk viszlát!-mondtam gyorsan, és már mentem is volna el, de Zack visszahúzott magához és egy puszit nyomot az arcomra.Mack szikrákat szórt a szemével, Zackra.
Már sétáltunk fel az emeleten Mackkel amikor megszólalt.
-Neked bejön Zack?-kérdezte határozottan, de egyben félénken.
-Nem, nem jön be.-mondtam bujkáló mosollyal az arcomon.Mack oda hajolt hozzám és azt suttogta a fülembe hogy:
-Tud, hogy te csak is az enyém vagy.-mondta nyugodtan és magabiztosan. Én erre csak mosolyogtam és sóhajtottam...

Ui.: Remélem tetszett!

Komizzatok...

Üdv:Kata