5.fejezet     Most mi legyen?

Az iskolában ébredtem,az ágyamban feküdtem.Ezeket tudtam megállapítani először...Láttam magamon a kötést.És egyszerre minden
bevillant...Csak azt nem tudtam hogy kerültem ide!De rájöttem, hogy nem csak én vagyok a szobámban.
-Jól vagy?-kérdezte az alak az ablakban ülve
-Ja, és te?-kérdeztem Dávidot miközben felültem
-Hogy csinálhattad ezt?Majd nem meghaltál!-mondta egy kicsi kiakadva
-Ha nem csináltam volna akkor viszont te biztosan meghalsz!-emeltem fel a hangomat
-Biztos jól vagy?-kérdezte hogy más témára térjünk
-jól...Meddig aludtam?-kérdeztem miközben  a régi szobámban lévő naptárat kerestem.
-Tíz órát.Most vasárnap van.-segített ki
-Oké ezt meg kéne beszélnünk...Most mit csináljak, azt mondta hogy öt hét múlva találkozunk!-akadtam ki
-Nyugi! Nem lesz baj!Keresünk egy kiképzőt! Tudsz valakit?-kérdezte
-Őőőő...Meg van András!-kiáltottam feldobva.Aztán elmeséltem neki, hogy ki ő.
-Oké, hívd fel.-mondta Dávid nyugodtabban. Megkerestem a névjegyet és azon gondolkoztam, hogy is kezdjek bele...Pl: András most azonnal húzz ide? Nem, ez nem jó.
Úgy döntöttem maradok az átlagosnál.
-Szia András van egy kis baj!-mondtam .
-Ne is mond, elment az adás lemaradok a focimeccsről!-mondta felháborodva.
-Nekem ennél egy kicsit nagyobb a problémám...-mondtam.
-Na, mondjad!Ha tudsz ennél nagyobb problémát!-mondta még vidáman. Elmeséltem mi történt...Először kétségbe esett, aztán megpróbált megnyugtatni,
és végül azt felelte hogy mindjárt ott lesz.Na ja én azt hittem viccel! De nem, pár perc múlva ott kopogott az ajtónál...De tényleg!
-Jól vagy?-kérdezte lihegve
-Aha!-mondtam
-Oké ezt meg kell beszélnünk!-mondta.
-Ja, meg kéne! De először is ő itt Dávid.-mutattam be őket egymásnak.
-Szereted a focit?-kérdezte András.
-Igen-monda lazán Dávid.
-Akkor mi nagyon jóban leszünk!-mondta felvidulva András.
-Hahó itt vagyok!-mondtam röhögve.
-Na akkor térjünk a tárgyra.-mondta András.Megbeszéltük a dolgokat.Még egy hétig pihenek aztán 1 hónap van arra hogy kiképezzen...Addig meg haza megy,
és gondolkozik hogy mit is tanítson...Végül Virággal is beszélgettem.Nagyon jó volt, és ő úgy döntött, hogy csajos estét tart velem!
Ebből le lehet vonni a következtetést, hogy hulla fáradtak voltunk reggel...És nem is voltunk valami jó paszban . A suliban mindenki kérdezgette,hogy vagyok hát ja,
pletykás egy osztály!
Lassan letelt a hét.Dávid mindig hozta nekem a kaját.Amikor letelt a hét akkor másnap András állt reggel fél hatkor (!!!) az ajtómban! Na ja képzelhetitek milyen boldog voltam...
Ja és álmos...
-Na, kezdjük az edzést!-mondta feldobva András.Hát.. Hogy is mondjam? Körűbelül úgy néztem rá mint egy elmebetegre!Pizsamában, kócos hajjal és karikás szemmel néztem rá.
-András...Nálatok van óra???-mondtam talán egy kicsit túl idegesen.De ki ne lenne az ha felkeltik hajnalok, hajnalán?
-Naaaa! Nyugi van! Öltözz fel és spuri edzeni-mondta
-Jó' van! De még összeszedem Dávidot...-mondtam higgadtabban

Ui: Remélem tetszett! :)

Komizzatok...

Üdv:Kata