lllll

lllll
Barátság, szerelem, ellenség, magány egy életben...

2015. március 26., csütörtök

6.fejezet  Fura érzés

Miközben készülődtem felhívtam Dávidot hogy jöjjön edzeni.Mire elkészültem, addig már András mellett ott állt Dávid is.
Mehetünk az erdőbe, ahol volt az a bizonyos edző hely.Azt hittem hogy semmi extra nincs ott...Hát, mint általában, nagyot tévedtem!Amikor
megláttam ámultam bámultam!Körülbelül úgy nézet ki mint egy kaland park!!! De komolyan!
-Hűűű..András ez elképesztő!-mondtam
-Áááá nem nagy dolog-mondta
-Kipróbálhatom?-mondtam körülbelül úgy mint egy öt éves
-Persze próbáld ki és utána jön az edzés!-mondta "szigorúan".Gyors futásban fel sprinteltem a fára.Át lendültem a köteleken stb...
-Oké kezdődjön az edzés!-mondta András.Hát én annyira kimerültem hogy...hogy kiterültem a földön.
-Na jó! Ennyi edzés mára elég lesz!Végén még el fogsz ájulni!-nevetett Dávid
-jóóó...Talán tényleg elég lesz ennyi edzés.-mondtam lihegve.A következő pillanatban András öntött rám galád ódon egy vödör vizet(!!!) amin a két fiú nagyon
 jól szórakozott!!!Amikor a bőrömhöz ért a jéghideg víz, akkorát sikítottam hogy szerintem egy körzet távolságban eltűntek az állatok a közelünkből!Kisöpörtem a
szememből a vizes fekete hajtincseket.Én megfogtam a mellettem lévő vízzel teli vödröt,és a fiukhoz fordultam.
-Azt ajánlom gyorsan fussatok mert nektek végetek!-kiáltottam.Azok ketten pedig összenéztek.
-Basszus végünk!-mondtam Dávid felismerve a helyzetet
-FUTÁS!!!-ordította el magát András.Én csak néztem a két idiótát ahogy elkezdenek futni ellenkező irányba.És elég rá érősen elkezdtem menni András nyomába.
Akit végül utol is értem jól le is öntöttem a hideg vízzel. De megérdemelte!Aztán elköszöntem Andrástól mert neki menni kellett haza.Én meg mondtam neki
hogy megkeresem Dávidot...
-Dávid gyere már elő hideg van!-kiabáltam reszketve
-És me fogsz ütni?-hangzott a válasz a szemben lévő fáról, ahol Dávid guggolt az egyik fönti fa ágról.
-Ha most lejössz akkor talán nem!-mondtam kapásból.A következő pillanatban Dávid pár centiméterről mosolygott le rám.Reflexből hátra ugrottam.
-Nagyon fázol?-kérdezte elég szórakozottan
-Mivel leöntöttek hideg vízzel..Elégé-vallottam be a nem is olyan nagy titkot
-Tessék!-nyújtotta felém a fekete dzsekijét
-Nem.Megfázol!-mondtam határozottan.De nem tudtam sokat tenni, mert a következő pillanatban Dávid a hátam mögött állt.És ráterítette a hátamra a dzsekijét. Na mondjuk úgy, hogy
körülbelül úgy néztem ki mint a Mars!A Mars ugye piros?Ja asszem...A kollégium előtt oda adtam a dzsekiét és elköszöntem tőle, és felbattyogtam a szobámba.Felfelé menet amikor eszembe jutott Dávid elkezdett forogni velem a világ... De mi lehet ez a fura érzés?

Ui:Remélem tetszett ! :D
Komizzatok...

Üdv:Kata 





6 megjegyzés: