9.fejezet  Zene...

Elmentem vele... Nem azért mert ezt akartam, dehogy is!Csak is Dávidért csináltam mind ezt!Nem engedhettem 
hogy meghalljon.És ha ez az ára hát akkor legyen!
Bevallom féltem, nem is még félek!Nem tudom mire számítsak, megakar ölni?Vagy rosszat akar nekem?
Vagy netán fegyverként akar használni?Nem tudom...
Annyi minden zakatol a fejemben. Abe,András, Kollégium...Meg persze Virág és Dávid...
Most mitévő legyek?Ezen agyaltam amikor egyszer csak Abe nyitotta ki a kocsi ajtaját.
-Gyere!-ragadta meg a kezem fura kedvességgel.
-Megérkeztünk?-kérdeztem
-Ja -mondta. Na ja, bőbeszédű típus. Amikor kiszálltam a kocsiból egy óriási ház tárult a szemem elé.
-Húúú -mondtam  "értelmesen"
-Tetszik?-kérdezte megenyhülten
-Az nem kifejezés!-vágtam rá
-Örülök-mondta alig hallhatóan.-Megmutatom a szobádat.
-Oké-feleltem.Bevezetett egy baromi nagy szobába, amire először azt hittem hogy a nappali.
He-he hát nagyot tévedtem mert az az én szobám volt.
-Tessék ez lesz a te szobád!Na de most megyek dolgom van ha kell valami szólj!-mondta.
És semmit nem tudtam mondani mert már el is tűnt...Egy darabig  elfoglaltam magam,aztán megláttam a sarokban lévő kopott hangszert
-De gyönyörű...-mondtam.Hát ja, zene rajongó vagyok, annyira hogy képes voltam megtanulni gitározni is!
Pop és Rock jöhet bármikor!És kezembe vettem a hangszert.Játszottam azt a számot ami legelőször eszembe jutott...Nem figyeltem a külvilágra.Csak azt vettem észre 
hogy egy fiú áll az ajtóban. Nem láttam a fiú arcát a kapucni miatt, ami teljesen az arcába volt húzva.Azt az egy dolgot megtudtam állapítani hogy rossz fiú imidzse van!

-Mit keresel itt?És egyáltalán ki vagy?Tudod mit inkább menj ki!-mondtam teljesen lazán vagyis... inkább kételkedve.
-A nevem Mack, és nem megyek ki mert felébresztettél!-mondta
-Miért nem aludtál mélyebben?-kérdeztem szórakozottan
-Na legalább van valami stílusod!-mondta bókként
-Kösz, kimennél?-kérdeztem keserűen 
-Őőőő... Nem !-vágta rá-Mit játszol?-kérdezte szórakozottan, miközben lehuppant mellém.
-Úgysem ismered!-mondtam mert nem sokan szeretik ezt a számot
-Tegyél próbára!-mondta kapásból
-Hmm...Nem!-mondtam miközben felálltam az ágyról.De Mack egy hirtelen mozdulattal megfogta a pólóm és vissza rántott az ágyra
-Ugye nem hagysz békén ameddig nem játszom el?-kérdeztem reménykedve 
-De békén hagylak egy valamiért...-mondta vigyorogva
-Mi lenne az?-mondtam már félve a válaszától
-Egy csókért!-mondta vigyorogva.Abban a pillanatban rávágtam a fejére egy akkorát hogy azt hittem szét hasad a feje.És az ütés 
után rájöttem hogy ő nem más mint egy vámpír!
-Te vámpír vagy?-kapcsolt először ő. Ja lehet hogy rájött az ütés erejéből. He-he  hopsz!
-És te is vámpír vagy igaz?-kérdeztem kérdőre vonva a fiút
-Igen...Hogy hívnak?-kérdezte
-Clark Timi.-mondtam
-És pontosan hogy is kerültél ide?-kérdezte felvont szemöldökkel
-Abe hozott ide ne kérdezd hogy miért!-mondtam eltűnődve
-Aha...Na eljátszod a számot?Ezt megérdemlem azok után hogy búb nőtt a fejemen...De tényleg baromi erős vagy!-mondta röhögve és erre belőlem is ki tört a nevetés.
El kezdtem játszani a dalt és amikor még csak a kb. a második sornál tarthattam, döbbent arccal nézett rám
-Basszus ez a kedvenc számom!-mondta 
-Nekem is !-vigyorogtam .Sokat beszélgettünk még...Nagyon sok dolog közös bennünk.
-Na én mentem aludni!Jó éjt!-De mielőtt kiment volna gyorsan ott termett előttem, és sietősen MEGCSÓKOLT!Én meg ott álltam ledermedve...Egy kérdésem volt.Egyetlen egy...
MI VOLT EZ???

Ui: Remélem tetszett !
Komizzatok...
Ja, és  Boldog Húsvétott! :D

Üdv: Kata