8.fejezet  Vissza jövök, egyszer...

Neki rontottam a fiúnak, egyszerűen nem tudtam magamon uralkodni...Feltört belőlem a démon!
Kivicsorítottam a fogaimat és úgy rontottam neki.
-Állj már meg!Még nem hallt meg!-mondta Abe  lazán
-Akkor csinálj valamit mielőtt meghal!-ordítottam rá
-Hát nem is tudom...Meg éri ez nekem?-kérdezte gúnyos vigyorral a képén
-Mit akarsz?-kérdeztem még mindig idegesen
-Téged Timi!-vágta rá
-He?-Aha körülbelül ilyen értelmes lehettem
-Gyere velem és a csapatommal, és meggyógyítom a fiút!Ja és  csak úgy közlöm, csak én tudom megmenteni!-mondta
-Arra ne is számíts hogy elmegyek veled bárhová is!-mondtam.Egyszer csak ott termett előttem, és nagyon közel jött
-Szerintem gondolt át már a barátodat nézve pár perce maradt!-suttogta a fülembe
-Szemét,  erre ment ki az egész?-kérdeztem
-Nagyjából.-mondta.Ránéztem Dávidra aki egy késsel a hasában feküdt a nedves vizes talajon.
-Ha elmegyek veled akkor meggyógyítod?-kérdeztem félelemmel és idegességgel a hangomban
-Igen!-mondta lazán
-Jó! Gyógyítsd meg és mehetünk!-mondtam.Nem tudtam mást tenni nem hagyhattam hogy akit szeretek őőő.. vagyis a barátom  meghaljon! 
 Abe csinált valamit nem is tudom mit,
de Dávid szíve verni kezdett újra...Egy kicsi levelet hagytam ott neki.

És elmentem Abe-val. Tudtam hogy ez nem lesz jó így ezért találtam ki azt a bizonyos tervet!

Ui.:Remélem tetszett! 
Komizzatok... :D

Üdv: Kata